Munkavédelmi tervezés, ellenőrzés és tanácsadás

Mit kínálunk Önöknek?

Mérnöki szintű munkavédelmi felkészítést, ellenőrzést és tanácsadást (occupational health and safety consultancy) biztosítunk, amely támogatja a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét, valamint a biztonságos és kiszámítható vállalati működést. Szolgáltatásunk célja a munkahelyi veszélyek és kockázatok strukturált feltárása, a balesetek és egészségkárosodások megelőzése, valamint a munkavédelmi hiányosságokból eredő működési és jogszabályi kitettségek csökkentése.

Mit tartalmaz a szolgáltatás?

A munkahelyek, munkafolyamatok, munkaeszközök és alkalmazott egyéni védőeszközök (PPE) helyszíni vizsgálatát, munkavédelmi kockázatértékelések elkészítését és felülvizsgálatát, munkavédelmi dokumentációk és eljárások kialakítását, valamint a munkavállalók tevékenységéhez és kockázataihoz igazodó munkavédelmi oktatások támogatását. Munkánk során a magyar jogszabályi követelmények mellett az ISO 45001 és kapcsolódó ISO 45000 szabványcsalád kockázatalapú szemléletét is alkalmazzuk.

Miért válasszon minket?

Nem kizárólag dokumentációs megfelelőségre törekszünk: a feltárt munkavédelmi hiányosságokat azok tényleges kockázata alapján értékeljük, és műszakilag megvalósítható, szervezetileg fenntartható intézkedéseket javaslunk. Célunk a jogszabályi és szabványi megfelelőség támogatása, a munkavédelmi teljesítmény javítása, valamint a menedzsment számára átlátható és prioritások szerint kezelhető intézkedési terv biztosítása.

Miért stratégiai érdek a professzionális munkavédelmi felkészítés és tanácsadás?

A munkavédelem célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése és fenntartása. A korszerű munkavédelmi rendszer nem kizárólag jogszabályban előírt dokumentumok elkészítéséből áll, hanem a veszélyek folyamatos azonosítására, a kockázatok értékelésére, a megfelelő megelőző intézkedések kialakítására és azok hatékonyságának rendszeres ellenőrzésére épül.

A Makay Iparbiztonsági Kft. kockázatalapú megközelítése a munkafolyamatokat, technológiákat, munkaeszközöket, munkakörnyezetet és emberi tényezőket egységes rendszerként vizsgálja. Ennek célja nem csupán a balesetek utólagos kezelése, hanem azok okainak és előfeltételeinek proaktív feltárása és lehetőség szerinti megszüntetése.

A megfelelő munkavédelmi rendszer hozzájárulhat a balesetekből, foglalkozási megbetegedésekből, kieső munkaidőből, termelésleállásból és hatósági intézkedésekből eredő üzleti kockázatok csökkentéséhez. A munkavédelem ezért a vállalati működési ellenálló képesség és az üzletmenet-folytonosság egyik támogató területe, de önmagában nem garantálja azok fennmaradását.

ISO 45001 – a munkavédelmi irányítás nemzetközi keretrendszere

Az ISO 45001:2018 – Occupational health and safety management systems – Requirements with guidance for use a munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányításának legfontosabb nemzetközi szabványa. Olyan irányítási rendszer követelményeit határozza meg, amelynek segítségével a szervezet strukturáltan kezelheti a munkavédelmi veszélyeket és kockázatokat, javíthatja munkavédelmi teljesítményét és támogathatja a folyamatos fejlesztést.

Az ISO 45001 alapvető elemei közé tartozik:

• a vezetői felelősség és elkötelezettség;
• a munkavállalók bevonása és konzultációja;
• a veszélyek azonosítása;
• a munkavédelmi kockázatok és lehetőségek értékelése;
• a jogszabályi és egyéb követelmények kezelése;
• a működési kontrollok kialakítása;
• a változások kezelése;
• a beszerzések és vállalkozók munkavédelmi kontrollja;
• a vészhelyzeti felkészültség;
• az incidensek és nemmegfelelőségek kezelése;
• a teljesítmény mérése, belső auditja és vezetőségi átvizsgálása;
• a folyamatos fejlesztés.

Az ISO 45001 nem helyettesíti a magyar munkavédelmi jogszabályokat. A szabvány olyan irányítási keretet ad, amelybe a nemzeti jogszabályi követelmények és a szervezet saját munkavédelmi folyamatai strukturáltan integrálhatók.

ISO 45002 – az ISO 45001 gyakorlati bevezetése

Az ISO 45002:2023 – Occupational health and safety management systems – General guidelines for the implementation of ISO 45001:2018 részletes gyakorlati útmutatást biztosít az ISO 45001 szerinti munkavédelmi irányítási rendszer létrehozásához, működtetéséhez, fenntartásához és folyamatos fejlesztéséhez.

A szabvány különösen hasznos olyan szervezetek számára, amelyek nem feltétlenül kívánnak azonnal ISO 45001 tanúsítást szerezni, de annak elveit és kontrollrendszerét szeretnék alkalmazni saját munkavédelmi működésük fejlesztésére.

Jogszabályi megfelelőség és munkavédelmi kockázatértékelés

A magyarországi munkavédelem alapvető jogszabálya a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.). A munkáltató felelőssége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, amelynek egyik központi eleme a munkavédelmi kockázatértékelés.

A kockázatértékelés során azonosítani kell a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető tényezőket, meg kell határozni a veszélyeztetettek körét, értékelni kell a kockázatok jellegét és mértékét, valamint meg kell határozni a szükséges megelőző intézkedéseket.

A kockázatértékelést – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, majd indokolt esetben, de legalább háromévente felül kell vizsgálni. Soron kívüli felülvizsgálat válhat szükségessé többek között a technológia, munkaeszköz, munkafolyamat vagy munkakörülmények jelentős változása, illetve munkabaleset, fokozott expozíció vagy foglalkozási megbetegedés esetén.

A Makay Iparbiztonsági Kft. által végzett kockázatértékelés során a magyar jogszabályi követelmények mellett az ISO 45001 kockázatalapú megközelítése, valamint indokolt esetben az ISO 31000:2018 – Risk management – Guidelines általános kockázatkezelési alapelvei is alkalmazhatók.

Az ISO 31000 általános vállalati kockázatkezelési szabvány, ezért nem helyettesíti az Mvt. szerinti munkavédelmi kockázatértékelést, de segítséget nyújthat annak a vállalat szélesebb kockázatkezelési rendszerébe történő integrálásához.

Megelőzési hierarchia és műszaki kontrollok

A hatékony munkavédelem alapelve, hogy a kockázatokat lehetőség szerint már azok keletkezési helyén kell megszüntetni vagy csökkenteni. A munkavédelmi intézkedések kialakításakor ezért elsőbbséget kell biztosítani a veszély megszüntetésének, a kevésbé veszélyes technológia alkalmazásának, valamint a kollektív és műszaki védelmi megoldásoknak az egyéni védőeszközökkel szemben.

A vizsgálatok során ennek megfelelően nem kizárólag azt értékeljük, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő egyéni védőeszköz, hanem azt is, hogy az adott veszély műszaki, technológiai vagy szervezési intézkedéssel csökkenthető vagy megszüntethető-e.

Ipari környezetben ide tartozhat például:

• veszélyes géprészek fizikai elhatárolása;
• biztonsági reteszelések és védőberendezések alkalmazása;
• veszélyes anyagok helyettesítése;
• elszívási és szellőztetési rendszerek kialakítása;
• zaj- és rezgésterhelés műszaki csökkentése;
• veszélyes munkaterületek elkülönítése;
• automatizálás vagy gépesítés alkalmazása kézi munkafolyamatok kiváltására;
• biztonságos közlekedési és anyagmozgatási útvonalak kialakítása.

Munkavédelmi auditok és helyszíni ellenőrzések

A helyszíni munkavédelmi audit során a tényleges munkavégzés körülményeit vizsgáljuk. A dokumentáció ellenőrzése mellett értékeljük a munkahelyek kialakítását, a munkafolyamatokat, munkaeszközöket, gépeket, közlekedési útvonalakat, tárolási megoldásokat, védőberendezéseket, biztonsági jelzéseket és a munkavállalók által ténylegesen követett gyakorlatokat.

A vizsgálat kiterjedhet többek között:

• munkahelyek és munkaterületek kialakítására;
• gépek és munkaeszközök biztonságára;
• veszélyes anyagok és keverékek kezelésére;
• kézi és gépi anyagmozgatásra;
• magasban történő munkavégzésre;
• villamos veszélyekre;
• zaj-, rezgés-, hő- és más munkakörnyezeti terhelésekre;
• ergonómiai kockázatokra;
• egyéni és kollektív védőeszközökre;
• közlekedési és menekülési útvonalakra;
• biztonsági jelzésekre;
• karbantartási és üzemzavar-kezelési folyamatokra;
• vállalkozók és külső munkavégzők biztonsági kezelésére.

Munkavédelmi teljesítmény értékelése – ISO 45004

Az ISO 45004:2024 – Occupational health and safety management – Guidelines on performance evaluation útmutatást ad a munkavédelmi teljesítmény monitorozására, mérésére, elemzésére és értékelésére, valamint megfelelő teljesítménymutatók kialakítására.

A munkavédelmi teljesítmény értékelése nem célszerű, hogy kizárólag a bekövetkezett balesetek számán alapuljon. A fejlettebb rendszer megelőző és utólagos indikátorokat egyaránt alkalmazhat.

Ilyen mérőszámok lehetnek például:

• munkabalesetek és kiesett munkanapok száma;
• veszélyes események és majdnem-balesetek (near miss) száma;
• feltárt munkavédelmi hiányosságok száma és súlyossága;
• határidőre végrehajtott intézkedések aránya;
• munkavédelmi bejárások és auditok eredményei;
• oktatások és kompetenciaellenőrzések teljesítése;
• munkavállalói észrevételek és veszélyjelentések száma;
• védőberendezések és kritikus biztonsági kontrollok ellenőrzésének eredményei.

Az ISO 45004 szemlélete lehetővé teszi, hogy a munkavédelem teljesítménye objektív, vezetői szinten is követhető mutatókkal legyen értékelhető.

Munkavédelmi oktatás és kompetencia

A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállaló rendelkezzen a biztonságos munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel. Az Mvt. alapján munkavédelmi oktatás szükséges többek között munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, a munkavédelmi követelmények változásakor, új vagy átalakított munkaeszköz alkalmazásakor és új technológia bevezetésekor.

Az oktatást szükség esetén időszakosan meg kell ismételni, különösen akkor, ha új vagy megváltozott kockázatok jelennek meg. Az oktatás elvégzését megfelelően dokumentálni kell.

Az ISO 45001 szemlélete az oktatás mellett a kompetencia fogalmára is hangsúlyt helyez. Ez azt jelenti, hogy nem elegendő az oktatás megtartásának dokumentálása: a szervezetnek meg kell győződnie arról is, hogy a munkavállalók ténylegesen rendelkeznek a rájuk bízott feladat biztonságos végrehajtásához szükséges ismeretekkel és képességekkel.

Ergonómiai kockázatok – ISO 6385 és ISO 11228

A munkahelyi kockázatértékelés fontos részét képezhetik az ergonómiai veszélyek. Az ISO 6385:2016 – Ergonomics principles in the design of work systems a munkarendszerek ergonómiai kialakításának általános alapelveit határozza meg, figyelembe véve az emberi, technológiai és szervezeti tényezők kölcsönhatását.

Kézi anyagmozgatással járó munkafolyamatok esetén az ISO 11228 szabványsorozat biztosít részletesebb szakmai hátteret:

• ISO 11228-1:2021 – Ergonomics – Manual handling – Part 1: Lifting, lowering and carrying: emelés, leengedés és kézi szállítás.
• ISO 11228-2 – Ergonomics – Manual handling – Part 2: Pushing and pulling: tolási és húzási feladatok értékelése.
• ISO 11228-3 – Ergonomics – Manual handling – Part 3: Handling of low loads at high frequency: kis terhek nagy gyakoriságú mozgatásának értékelése.

Az ergonómiai vizsgálatok célja nem kizárólag a munkavállalói komfort javítása, hanem a túlzott fizikai terhelésből és ismétlődő munkavégzésből eredő mozgásszervi kockázatok csökkentése.

Pszichoszociális kockázatok – ISO 45003

A munkavédelem nem kizárólag fizikai veszélyek kezelését jelenti. Az ISO 45003:2021 – Psychological health and safety at work – Guidelines for managing psychosocial risks az ISO 45001 rendszeréhez kapcsolódva ad útmutatást a munkahelyi pszichoszociális kockázatok azonosításához és kezeléséhez.

Ilyen kockázati tényező lehet többek között:

• tartósan túlzott munkaterhelés;
• nem megfelelő munkaszervezés;
• szerepkörök és felelősségek tisztázatlansága;
• alacsony munkavállalói kontroll;
• munkahelyi konfliktusok;
• zaklatás vagy erőszak;
• elszigetelt vagy különösen megterhelő munkavégzés;
• nem megfelelő változáskezelés.

Az ISO 45003 nem egészségügyi diagnosztikai szabvány, hanem a szervezeti és munkaszervezési eredetű pszichoszociális veszélyek munkavédelmi kezeléséhez biztosít iránymutatást.

Biztonsági jelzések – ISO 7010 és ISO 3864

A munkaterületeken alkalmazott biztonsági jelzések megfelelő kialakítása támogatja a veszélyek felismerését, a kötelező magatartási szabályok kommunikációját és a vészhelyzeti tájékozódást.

Az ISO 7010 szabvány egységes grafikus biztonsági jelzéseket határoz meg többek között tiltások, figyelmeztetések, kötelező utasítások, elsősegély, menekülési útvonalak és tűzvédelmi eszközök jelölésére.

Az ISO 3864 szabványsorozat a biztonsági színek és biztonsági jelzések kialakításának általános tervezési alapelveit tartalmazza.

A konkrét munkahelyi jelöléseknél az ISO szabványok mellett minden esetben figyelembe kell venni a vonatkozó magyar és európai munkavédelmi, tűzvédelmi és ágazati követelményeket is.

Munkaeszközök és gépbiztonság

A gépek és munkaeszközök biztonságának értékelése önálló, speciális munkavédelmi terület. A munkaeszköz használatából eredő mechanikai, villamos, termikus és egyéb veszélyeket a kockázatértékelés részeként kell kezelni.

Gépek kockázatértékelésének egyik legfontosabb nemzetközi szabványa az ISO 12100:2010 – Safety of machinery – General principles for design – Risk assessment and risk reduction. A szabvány strukturált módszertant ad a gépekhez kapcsolódó veszélyek azonosítására, a kockázatok becslésére és értékelésére, valamint a kockázatcsökkentési intézkedések meghatározására.

A gépbiztonsági vizsgálatoknál a berendezés funkciójától és kialakításától függően további ISO és IEC szabványok is relevánsak lehetnek, például:

• ISO 13849-1 – vezérlőrendszerek biztonsággal összefüggő részei;
• ISO 13850 – vészleállítási funkció;
• ISO 13857 – biztonsági távolságok;
• ISO 14118 – váratlan gépindítás megakadályozása;
• ISO 14119 – védőburkolatokhoz kapcsolódó reteszelőberendezések;
• ISO 14120 – gépvédő burkolatok;
• IEC 60204-1 – gépek villamos berendezéseinek biztonsága.

Egyéni védőeszközök és kollektív védelem

Az egyéni védőeszközök (Personal Protective Equipment, PPE) alkalmazása akkor indokolt, ha a kockázat más műszaki, technológiai vagy szervezési intézkedéssel nem szüntethető meg vagy nem csökkenthető megfelelő szintre.

A vizsgálat során értékelhető többek között az egyéni védőeszköz kiválasztásának megfelelősége, az adott veszélyhez való alkalmassága, kompatibilitása más védőeszközökkel, használatának szabályozása, karbantartása és szükséges cseréje.

A konkrét PPE-típustól függően számos ISO/EN ISO szabvány alkalmazható, például:

• ISO 13688 – védőruházat általános követelményei;
• ISO 11611 – hegesztéshez és kapcsolódó eljárásokhoz használt védőruházat;
• ISO 11612 – hő és láng elleni védőruházat;
• ISO 20471 – jól láthatósági védőruházat;
• ISO 20345 – biztonsági lábbelik;
• ISO 21420 – védőkesztyűk általános követelményei;
• ISO 16321 szabványsorozat – munkahelyi szem- és arcvédelem.

Munkakörnyezeti kockázatok és mérések

A munkavédelmi kockázatértékelés szükség esetén objektív munkahigiénés vagy műszeres vizsgálatokkal egészítendő ki. A vizsgált munkakörnyezettől függően ide tartozhat többek között a zaj, rezgés, megvilágítás, hőterhelés vagy veszélyes anyagok expozíciójának meghatározása.

Kapcsolódó ISO szabványok lehetnek például:

• ISO 9612 – munkahelyi zajexpozíció meghatározása;
• ISO 5349 szabványsorozat – kéz-kar rezgésexpozíció;
• ISO 2631 szabványsorozat – egésztest-rezgés;
• ISO 7243:2017 – hőstressz értékelése WBGT-index alkalmazásával;
• ISO 7730 – termikus komfort analitikus értékelése;
• ISO/CIE 8995-1 – beltéri munkahelyek világítási követelményei.

A konkrét munkahigiénés vizsgálatok esetében a magyar jogszabályokban meghatározott mérési és szakmai követelmények elsődlegesek.

Vészhelyzeti felkészültség és incidenskezelés

A munkáltatónak fel kell készülnie azokra a vészhelyzetekre is, amelyek a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztethetik. Ide tartozhat többek között tűz, veszélyesanyag-kibocsátás, súlyos technológiai meghibásodás, villamos esemény, robbanás vagy más rendkívüli helyzet.

Az ISO 45001 előírja a potenciális vészhelyzetek azonosítását, a megfelelő reagálási folyamatok kialakítását és azok rendszeres felülvizsgálatát.

Nagyobb vagy összetettebb szervezeteknél a munkavédelmi vészhelyzeti tervezés összekapcsolható az ISO 22320:2018 – Emergency management – Guidelines for incident management incidenskezelési megközelítésével és az ISO 22301:2019 szerinti üzletmenet-folytonossági rendszerrel.

Auditjelentés és vezetői intézkedési terv

A munkavédelmi audit eredményeit strukturált szakértői dokumentációban rögzítjük. A jelentés bemutatja a vizsgálat tárgyát és hatókörét, az azonosított veszélyeket és eltéréseket, azok kockázati jelentőségét, valamint a szükséges korrekciós és megelőző intézkedéseket.

A feltárt hiányosságokhoz szükség esetén felelős, határidő és prioritás rendelhető, így a dokumentáció közvetlenül alkalmazható vezetői intézkedési tervként és a munkavédelmi fejlesztések nyomon követésének alapjaként.

Az auditjelentés a vizsgált időpontban és vizsgált hatókörben fennálló állapot szakmai értékelését tartalmazza. Nem jelent általános jogi garanciát, és nem ruházza át a munkáltató jogszabályban meghatározott munkavédelmi felelősségét a tanácsadóra vagy felülvizsgálóra.

A munkavédelmi tervezés és tanácsadás során alkalmazható fontosabb ISO szabványok

• ISO 45001:2018 – Occupational health and safety management systems – Requirements with guidance for use: a munkavédelmi irányítási rendszer alapvető nemzetközi követelményszabványa.
• ISO 45001:2018/Amd 1:2024 – Climate action changes: az ISO 45001 klímaváltozással kapcsolatos irányítási rendszerkövetelményeinek módosítása.
• ISO 45002:2023 – Occupational health and safety management systems – General guidelines for the implementation of ISO 45001:2018: gyakorlati útmutató az ISO 45001 bevezetéséhez és működtetéséhez.
• ISO 45003:2021 – Psychological health and safety at work – Guidelines for managing psychosocial risks: pszichoszociális munkavédelmi kockázatok kezelése.
• ISO 45004:2024 – Occupational health and safety management – Guidelines on performance evaluation: munkavédelmi teljesítmény monitorozása, mérése és értékelése.
• ISO 31000:2018 – Risk management – Guidelines: általános vállalati kockázatkezelési keretrendszer, amelybe a munkavédelmi kockázatok is integrálhatók.
• ISO 6385:2016 – Ergonomics principles in the design of work systems: munkarendszerek ergonómiai kialakításának alapelvei.
• ISO 11228 szabványsorozat – Ergonomics – Manual handling: kézi anyagmozgatási kockázatok értékelése.
• ISO 12100:2010 – Safety of machinery – General principles for design – Risk assessment and risk reduction: gépbiztonsági kockázatértékelés és kockázatcsökkentés.
• ISO 13849-1 – Safety of machinery – Safety-related parts of control systems: gépek biztonsági vezérlőrendszereinek követelményei.
• ISO 13850 – Safety of machinery – Emergency stop function: gépek vészleállítási funkciói.
• ISO 13857 – Safety of machinery – Safety distances: veszélyes géprészek elérésének megakadályozását szolgáló biztonsági távolságok.
• ISO 7010 – Graphical symbols – Safety colours and safety signs – Registered safety signs: szabványos munkahelyi biztonsági jelzések.
• ISO 3864 szabványsorozat – Graphical symbols – Safety colours and safety signs: biztonsági színek és jelzések kialakításának alapelvei.
• ISO 9612 – Acoustics – Determination of occupational noise exposure: munkahelyi zajexpozíció meghatározása.
• ISO 5349 szabványsorozat – Mechanical vibration – Measurement and evaluation of human exposure to hand-transmitted vibration: kéz-kar rezgésexpozíció.
• ISO 2631 szabványsorozat – Mechanical vibration and shock – Evaluation of human exposure to whole-body vibration: egésztest-rezgés értékelése.
• ISO 7243:2017 – Ergonomics of the thermal environment – Assessment of heat stress using the WBGT index: munkahelyi hőstressz értékelése.
• ISO/CIE 8995-1 – Light and lighting – Lighting of work places – Indoor: beltéri munkahelyek világításának követelményei.
• ISO 22320:2018 – Emergency management – Guidelines for incident management: munkavédelmi és egyéb rendkívüli események szervezeti kezeléséhez alkalmazható iránymutatás.
• ISO 22301:2019 – Security and resilience – Business continuity management systems – Requirements: a súlyos munkavédelmi vagy technológiai események üzletmeneti hatásainak kezeléséhez kapcsolódó irányítási keretrendszer.

A konkrét munkavédelmi feladat során alkalmazandó követelményeket minden esetben a munkáltató tevékenysége, az alkalmazott technológia és munkaeszközök, a munkakörnyezet, a veszélyes anyagok és más kockázati tényezők, valamint a hatályos magyar és európai jogszabályok alapján kell meghatározni. Az ISO szabványok a munkavédelmi irányítás, kockázatkezelés és egyes műszaki részterületek nemzetközi szakmai keretét biztosítják, de nem helyettesítik a magyar munkavédelmi jogszabályokat és az adott tevékenységre vonatkozó kötelező műszaki előírásokat.

Honnan kérhetek segítséget?

Kérjen segítséget a Makay Iparbiztonsági Kft.-től az Ajánlatkérés gombbal, mi pedig részletesen tájékoztatjuk a megoldási lehetőségekről!