Létesítésbiztonsági audit és tervezés

Mit kínálunk Önöknek?

Létesítésbiztonsági (security by design / protective security engineering) tanácsadásunk célja, hogy a vállalati és ipari létesítmények fizikai, műszaki és biztonságtechnikai védelme már a tervezés, kialakítás vagy átalakítás során egységes rendszerként épüljön fel. A kockázatalapú megközelítés csökkenti az illetéktelen behatolásokból, szándékos károkozásokból, műszaki meghibásodásokból és környezeti eseményekből származó működési és vagyoni kockázatokat, ezáltal támogatva a szervezet ellenálló képességét és üzletmenet-folytonosságát.

Mit tartalmaz a szolgáltatás?

Átfogó szakértői támogatást nyújtunk a fizikai és elektronikai védelmi vonalak kialakításának és megfelelőségének vizsgálatában. Ez kiterjedhet a zónaalapú beléptető (ACS), videomegfigyelő (CCTV), behatolás- és tűzjelző rendszerekre, a mechanikai védelemre, a kritikus műszaki infrastruktúrákra, valamint az ISO 31000 alapelveire épülő strukturált kockázatértékelés és az ISO 22341 szerinti védelmi koncepció kialakítására.

Miért válasszon minket?

A helyszíni audit és a tervezési támogatás során olyan kockázatarányos intézkedések kialakítására törekszünk, amelyek mérhetően növelik a létesítmény biztonsági és működési ellenálló képességét. A műszaki, biztonsági, munkavédelmi és szabályozási követelmények összehangolt értékelésével támogatjuk a beruházói és üzemeltetői döntéshozatalt, valamint a vonatkozó jogszabályi és szabványi követelmények teljesítését.

Mi az a létesítésbiztonság és miért kritikus a vállalati infrastruktúra számára?

A létesítésbiztonság a biztonsági követelmények tudatos integrálását jelenti egy új létesítmény, bővítés, rekonstrukció vagy jelentős technológiai átalakítás teljes tervezési folyamatába. Célja, hogy a fizikai, építészeti, gépészeti, villamos és biztonságtechnikai rendszerek már kialakításuk során figyelembe vegyék a létesítményt fenyegető külső és belső veszélyeket, az emberi élet védelmét, a kritikus eszközök és infrastruktúrák rendelkezésre állását, valamint a működés folytonosságát.

A Makay Iparbiztonsági Kft. megközelítésében a létesítésbiztonság nem elszigetelt védelmi eszközök utólagos telepítését jelenti, hanem kockázatalapú, rendszerszintű tervezést. Ennek alapját az ISO 31000:2018 kockázatkezelési alapelvei, valamint a fizikai környezet biztonságtudatos kialakítására vonatkozó ISO 22341:2021 irányelvei képezhetik.

Az ISO 22341:2021 a Crime Prevention Through Environmental Design (CPTED) megközelítésen keresztül foglalkozik az új és meglévő épített környezet biztonsági kockázatainak csökkentésével. Ennek megfelelően már az építészeti és telepítési koncepció kialakításakor figyelembe vehetők többek között a területhatárok, megközelítési útvonalak, belépési pontok, biztonsági zónák, természetes és technikai megfigyelhetőség, fizikai akadályok és a védett területek elhelyezése.

A megfelelően kialakított létesítésbiztonsági koncepció támogatja az ISO 22301:2019 szerinti üzletmenet-folytonossági célokat is, mivel csökkenti annak valószínűségét és hatását, hogy egy fizikai vagy műszaki esemény a kritikus üzleti folyamatok tartós kiesését okozza.

Létesítésbiztonsági audit és kockázatelemzés

A hatékony védelmi rendszer kialakításának alapja a létesítmény funkcióinak, értékeinek, technológiai folyamatainak, függőségeinek és fenyegetettségeinek strukturált vizsgálata. Meglévő létesítmény átalakítása esetén szakértőink helyszíni bejárás keretében felmérhetik a mechanikai védelmi vonalakat, az elektronikai biztonsági rendszereket, a kritikus épületgépészeti és villamos infrastruktúrát, a belépési és megközelítési pontokat, valamint a védelmi zónák kialakítását.

A kockázatértékelés az ISO 31000:2018 – Risk management – Guidelines elveire építhető, amely egységes keretet biztosít a kockázatok azonosításához, elemzéséhez, értékeléséhez, kezeléséhez, monitorozásához és kommunikációjához. Részletesebb kockázatértékelési módszerek kiválasztásához az IEC 31010:2019 kockázatértékelési technikái is alkalmazhatók.

A felmérés eredményeként elkészített szakértői dokumentáció bemutatja a létesítmény biztonsági kitettségeit, az azonosított hiányosságokat és a kezelésükhöz javasolt műszaki, fizikai és szervezeti intézkedéseket. A javaslatok kockázati prioritás alapján rangsorolhatók, ezáltal támogatva a biztonsági beruházások költséghatékony és üzleti szempontból indokolható megtervezését.

Biztonságtudatos építészeti és fizikai tervezés

A fizikai biztonság hatékonyságát jelentős részben már a létesítmény telepítése és építészeti kialakítása meghatározza. Az ISO 22341:2021 irányelveire épülő tervezési szemlélet célja, hogy a biztonság ne utólag hozzáadott technológiai rétegként jelenjen meg, hanem az épített környezet kialakításának szerves részét képezze.

A tervezés során vizsgálható többek között a telek és a külső területek tagolása, a kerítésvonalak és kapuk elhelyezése, a személy- és gépjárműforgalom szétválasztása, a látogatói útvonalak, a rakodási és logisztikai területek, a kritikus infrastruktúrák fizikai elkülönítése, a természetes és elektronikus megfigyelhetőség, valamint a többrétegű védelmi zónák kialakítása.

A cél olyan többrétegű védelmi architektúra (Defence in Depth) létrehozása, amelyben a külső területvédelem, a mechanikai akadályok, az elektronikai érzékelés, a hozzáférés-szabályozás és az élőerős védelem egymást kiegészítő kontrollokként működnek.

Műszaki, tűzvédelmi és elektronikai védelmi rendszerek tervezése

A létesítésbiztonsági tervezés során össze kell hangolni a fizikai, elektronikai, tűzvédelmi, villamos és épületgépészeti rendszereket. A kerítések, kapuk, biztonsági nyílászárók és egyéb mechanikai akadályok mellett a videomegfigyelő (CCTV), behatolásjelző, beléptető és egyéb elektronikai biztonsági rendszerek biztosítják az események észlelését, jelzését és a reagálási folyamatok támogatását.

A tűzbiztonsági tervezés nemzetközi módszertani háttereként alkalmazható az ISO 23932-1:2018 – Fire safety engineering – General principles, amely a teljesítményalapú tűzbiztonsági mérnöki tervezés általános elveit és követelményeit határozza meg. A tűzkockázatok strukturált értékelését az ISO 16732-1:2012 – Fire safety engineering – Fire risk assessment támogatja.

Az aktív tűzvédelmi rendszerek mérnöki szemléletű kialakításához kapcsolódik az ISO 20710 szabványsorozat, míg a tűzérzékelő és tűzjelző rendszerek nemzetközi szabványcsaládja az ISO 7240. Magyarországi és európai projektek esetében ugyanakkor a konkrét tűzjelző rendszerek tervezésénél és kivitelezésénél elsődlegesen a vonatkozó magyar jogszabályokat, műszaki irányelveket és EN/MSZ EN szabványokat kell alkalmazni.

A tervezési fázisban vizsgáljuk a különböző biztonsági és épületautomatizálási rendszerek közötti függőségeket is. Ennek célja, hogy egy biztonsági vagy tűzvédelmi esemény során az egyes alrendszerek előre meghatározott, biztonságos állapotba kerüljenek, és ne akadályozzák például a menekülést, a beavatkozást vagy a kritikus technológiai folyamatok biztonságos leállítását.

Villamos biztonság, áramütés elleni védelem és villámvédelem

A létesítésbiztonsági tervezés fontos része a villamos infrastruktúra biztonságának és rendelkezésre állásának vizsgálata. Ide tartozik az áramütés elleni védelem, a földelési és egyenpotenciálra hozó rendszerek, a túláram- és túlfeszültség-védelem, a tartalék energiaellátás, valamint a villám- és túlfeszültség-védelem kialakítása.

E területeken a meghatározó műszaki szabványok jellemzően nem ISO-, hanem IEC, HD és MSZ HD/MSZ EN IEC szabványok. Az áramütés elleni védelem és a kisfeszültségű villamos berendezések tervezése szempontjából az IEC 60364 szabványsorozat, különösen az IEC 60364-4-41 és IEC 60364-5-54, míg villámvédelemnél az IEC/EN 62305 szabványsorozat képezi a meghatározó nemzetközi műszaki hátteret.

A magyar szabályozás a korábban külön kezelt érintésvédelmi és erősáramú szabványossági vizsgálatok helyett a villamos biztonsági felülvizsgálat fogalmát alkalmazza, amely magában foglalja az áramütés elleni védelem és a villamos berendezés általános szabványos állapotának vizsgálatát.

Munkavédelmi szempontok integrálása a tervezésbe

A létesítmény kialakítása közvetlenül befolyásolja a későbbi munkavégzés biztonságát, ezért a tervezés során figyelembe kell venni a munkahelyi veszélyek megelőzését és csökkentését is. Az ISO 45001:2018 – Occupational health and safety management systems kockázatalapú keretet biztosít a munkavédelmi veszélyek azonosításához, értékeléséhez és kezeléséhez.

A létesítésbiztonsági vizsgálat ezért kiterjedhet többek között a biztonságos közlekedési útvonalakra, gépek és technológiák elhelyezésére, veszélyes területek elkülönítésére, menekülési lehetőségekre, karbantartási hozzáférésekre, megvilágításra, zaj- és rezgésterhelésre, valamint más olyan környezeti tényezőkre, amelyek a későbbi munkavégzés biztonságát befolyásolhatják.

Menekülési útvonalak és biztonsági jelzések

A létesítmény kialakításakor már a tervezési szakaszban biztosítani kell a menekülési és beavatkozási útvonalak megfelelő kialakítását, felismerhetőségét és használhatóságát. A biztonsági jelzések nemzetközi rendszerét az ISO 7010, a biztonsági színek és jelzések tervezési alapelveit az ISO 3864 szabványsorozat, míg a kihelyezett menekülési és evakuációs tervek kialakítását az ISO 23601 szabályozza.

A menekülési koncepciót össze kell hangolni a beléptető, tűzjelző, ajtóvezérlő, füst- és hőelvezető, vészvilágítási és egyéb kapcsolódó rendszerekkel annak érdekében, hogy vészhelyzetben a normál biztonsági korlátozások ne akadályozzák az életvédelmi funkciókat.

Kritikus infrastruktúrák és műszaki eszközök életciklus-alapú védelme

A létesítési döntések hosszú évekre meghatározzák a vállalat infrastruktúrájának rendelkezésre állását, karbantarthatóságát és biztonsági kitettségét. Az ISO 55001:2024 – Asset management – Asset management system – Requirements az eszközök teljes életciklusára kiterjedő irányítási rendszer követelményeit határozza meg, amelynek során a teljesítmény, a kockázatok és a költségek együttesen értékelhetők.

A létesítésbiztonsági tervezés során ezért figyelembe vehető a kritikus infrastruktúra-elemek redundanciája, fizikai elkülönítése, hozzáférhetősége, karbantarthatósága, tartalékalkatrész-igénye, várható élettartama és meghibásodásuk üzleti hatása is.

A létesítmény későbbi üzemeltetési modelljének kialakításához az ISO 41001:2018 – Facility management – Management systems követelményei adhatnak további keretet. Ez lehetővé teszi, hogy a tervezési döntések már a beruházási szakaszban igazodjanak a későbbi üzemeltetési, karbantartási és facility management folyamatokhoz.

Üzletmenet-folytonosság és működési ellenálló képesség

A létesítésbiztonság egyik fontos célja annak csökkentése, hogy egyetlen fizikai vagy műszaki meghibásodás aránytalan működési kiesést idézhessen elő. A kritikus infrastruktúrák, közművek, energiaellátás, kommunikációs rendszerek, épületgépészet és biztonsági rendszerek függőségeinek vizsgálata ezért összekapcsolható az ISO 22301:2019 szerinti üzletmenet-folytonossági tervezéssel.

A tervezési folyamat során azonosíthatók az egyedi hibapontok (Single Points of Failure), meghatározhatók a szükséges redundanciák és alternatív működési lehetőségek, valamint kialakíthatók azok a védelmi intézkedések, amelyek csökkentik egy fizikai esemény kritikus üzleti folyamatokra gyakorolt hatását.

A rendkívüli eseményekre történő szervezeti reagálás kialakításához az ISO 22320:2018 – Emergency management – Guidelines for incident management biztosít nemzetközi iránymutatást, különös tekintettel a szerepkörökre, felelősségekre, erőforrás-kezelésre, koordinációra és együttműködésre.

Jogszabályi megfelelőség és hatósági követelmények

A létesítésbiztonsági követelmények mindig az adott létesítmény rendeltetésétől, technológiájától, veszélyességétől és jogszabályi besorolásától függenek. Egy ipari létesítményre vonatkozó követelményrendszer ezért jelentősen eltérhet egy logisztikai központ, irodaépület, adatközpont vagy veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem követelményeitől.

Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek és egyes küszöbérték alatti üzemek esetében különösen fontos a katasztrófavédelmi és iparbiztonsági követelmények vizsgálata. A vonatkozó magyar szabályozás alapján meghatározott esetekben biztonsági jelentés, biztonsági elemzés, katasztrófavédelmi engedély és további speciális dokumentáció is szükséges lehet.

A villamos biztonság területén a hatályos magyar szabályozás szerinti villamos biztonsági felülvizsgálati követelményeket, tűzvédelem esetén a vonatkozó tűzvédelmi jogszabályokat és műszaki követelményeket, munkavédelem esetén pedig a munkahelyek és technológiák biztonságára vonatkozó követelményeket kell figyelembe venni.

A Makay Iparbiztonsági Kft. célja, hogy a tervezési és auditálási folyamat során azonosítsa a releváns jogszabályi, hatósági, szabványi és vállalati követelményeket, feltárja az ezekhez kapcsolódó hiányosságokat, és szakmailag megalapozott intézkedésekkel támogassa a megfelelőség elérését és fenntartását.

A létesítésbiztonsági tervezés során alkalmazható fontosabb ISO szabványok

• ISO 31000:2018 – Risk management – Guidelines: általános kockázatkezelési keretrendszer.
• ISO 22341:2021 – Security and resilience – Protective security – Guidelines for crime prevention through environmental design: a biztonságtudatos épített környezet és a CPTED-megközelítés alapvető szabványa.
• ISO 22301:2019 – Security and resilience – Business continuity management systems – Requirements: üzletmenet-folytonosság és működési ellenálló képesség.
• ISO 22320:2018 – Security and resilience – Emergency management – Guidelines for incident management: rendkívüli események és incidensek kezelésének irányelvei.
• ISO 45001:2018 – Occupational health and safety management systems – Requirements with guidance for use: munkavédelmi és munkahelyi egészségvédelmi kockázatok kezelése.
• ISO 41001:2018 – Facility management – Management systems – Requirements with guidance for use: a létesítmény későbbi üzemeltetéséhez kapcsolódó facility management követelmények.
• ISO 55001:2024 – Asset management – Asset management system – Requirements: kritikus műszaki eszközök és infrastruktúrák életciklus-alapú kezelése.
• ISO 23932-1:2018 – Fire safety engineering – General principles: teljesítményalapú tűzbiztonsági mérnöki tervezés általános alapelvei.
• ISO 16732-1:2012 – Fire safety engineering – Fire risk assessment – Part 1: General: tűzkockázatok értékelésének módszertani alapjai.
• ISO 20710 szabványsorozat – Fire safety engineering – Active fire protection systems: aktív tűzvédelmi rendszerek mérnöki értékeléséhez kapcsolódó szabványcsalád.
• ISO 7240 szabványsorozat – Fire detection and alarm systems: tűzérzékelő és tűzjelző rendszerek nemzetközi szabványcsaládja.
• ISO 7010 – Graphical symbols – Safety colours and safety signs – Registered safety signs: szabványos biztonsági, tűzvédelmi és menekülési jelzések.
• ISO 3864 szabványsorozat – Graphical symbols – Safety colours and safety signs: biztonsági színek és jelzések kialakításának alapelvei.
• ISO 23601 – Safety identification – Escape and evacuation plan signs: kihelyezett menekülési és evakuációs tervek kialakítása.

A konkrét beruházás és létesítmény jellegétől függően a fenti ISO szabványok mellett további IEC, EN, MSZ EN, MSZ HD és MSZ EN IEC szabványok, valamint magyar és európai jogszabályok alkalmazása szükséges. Különösen a villamos biztonság, villámvédelem, tűzjelzés, behatolásjelzés, videomegfigyelés, beléptetés és gépbiztonság területén ezek jelentik a részletes műszaki követelmények elsődleges forrását.

Honnan kérhetek segítséget?

Kérjen segítséget a Makay Iparbiztonsági Kft.-től az Ajánlatkérés gombbal, mi pedig részletesen tájékoztatjuk a megoldási lehetőségekről!